Gyenesdiás 2715 lakosú nagyközség keletről teljesen egybeépült Vonyarcvasheggyel, nyugati irányban is elérte Keszthely határát. A helységet érinti a 26-as /Tapolca-Balatonszentgyörgy/ vasúti vonal is. Három korábbi település helyén alakult ki, a török hódoltságot követő időben. Két község (Falud és Diás) elnéptelenedett a pusztítások során, csak szőlőhegyeik éltek tovább. Kiemelkedő jelentőségű, hogy Európában az elsők között, 1653-ban itt adták ki a környék szőlőművelését szabályozó Diási Hegyközség törvényeit, mely 1949-ig volt érvényben. A Gyenesdiás nevet 1840-ben kapta a település, amikor Gyenes és Diás egyesült. Néhány kisebb malma és kőbányája is volt a községnek. A XX. század elején két fürdőegyesület alakult, ezek tevékenysége alapozta meg az idegenforgalmat.
A község műemlékei az 1826-ban épült klasszicista Szent Ilona-kápolna és az 1893-ból való diási Havas Boldogasszony-templom.
A településen fennmaradt néhány XIII. században épült boronafalú pince.
A Szent Ilona-kápolna szomszédságában álló felújított Pásztorházban Gyenesdiás történetét bemutató kiállítást tekinthetünk meg.
A Nagymezőn erdei kirándulóközpont épült, ahol erdei tornapálya és terepkerékpáros pálya várja a látogatókat. A Csider- völgyben nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas koronglövő-pálya működik, amelyet a vendégek és igénybe vehetnek, és kipróbálhatják a skeet, futócél- és más lövészetet. A lovas militari pályán nemzetközi és országos bajnokságokat is rendeznek. Természetes, hogy a lovaglási lehetőség sok látogatót vonz. Népszerű a településen az íjászat, szervezett bemutatókon ismerhetik meg és próbálhatják ki az érdeklődők a korabeli technikát. A Nagymezőről indulnak a község jelzett turistaútvonalai. A község határában található a Vadlány-barlang, megtekintésre ajánlott az egykori dolomit-bánya is.

http://nyd.bloglog.hu/page/7/