Balatonederics 1121 lakosú községe, a 71-es és a 84-es főközlekedési utak találkozásánál fekszik, a Balatontól mindössze 1,5 kilométerre fekszik. Vasúton is megközelíthető a 26a/ Tapolca – Balatonszentgyörgy/ vonalon. A lakóházaktól nyugatra, a Keszthelyi-hegység présházakkal, nyaralókkal tarkított lejtőin termelik ízletes boraikat a falubeli gazdák. Innen csodálatos kilátás nyílik az ország egyik legszebb, változatos felszínű tájára: a Tapolcai-medence patakokkal szabdalt síkjára, és az azt körülvevő bazalt kúphegyekre, ezek folytatásában a mészkő hegyláncolatokra, amelyeket csak délről szakít meg a Balaton víztükre. Az edericsi partvidék egyike a környék legjobb horgászhelyeinek. A Keszthelyi-hegység vadászati lehetőségekben gazdag. A település neve valószínűleg a szláv Odol személynév ic képzős alakjából keletkezett. (Odolic, Edelich, Edelics, Ederics). A községet 1572-ben a törökök porig égették. A betelepülő lakosság megélhetésének forrása a szőlő- és gyümölcstermesztés volt. A Balaton előtag a tó közelségéből adódik, amit a XVIII. század második felétől használnak.  A község mélyebben fekvő részein több helyen bukkantak települések maradványaira az őskor különböző szakaszaiból: kelta eredetű sírra az i.e. II. századból, kockakőből épített római eredetű útra. A leleteket – amelyből több európai jelentőségű – a keszthelyi Balaton Múzeum őrzi.
A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokon eklektikus stílusban épült 1895-ben. Előtte 1871-ben állított Szentháromság-szobor áll.
A szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak.
A községet Keszthely felé elhagyva jutunk a híres Afrika Múzeumhoz, amely Afrika állatvilágából ad egy kis ízelítőt, érdemes felkeresni. A múzeumot Dr. h.c. Dr. Nagy Endre hozta létre. A jogász végzettségű ember a vadászmesterségig vitte, majd állatkert vezető lett. Afrikai gyűjtő utakon vett részt és végül Tanzániában telepedett le. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza a balatonedericsi családi kúriába, amely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik.
Nemrég fedezték fel a Keszthelyi-hegység közelében a Dunántúl egyik legnagyobb cseppkőbarlangját, a Csodabogyós barlangot.


http://kd.bloglog.hu/page/12/