Hegyesd 160 lakosú község Tapolcától 12 kilométerre, északkeletre fekszik. Nevét a Tapolcai-medence keleti-szegélyén emelkedő Hegyesd kúp alakú vulkáni hegyéről kapta, melynek a XIII. században épült vár maradványai látszanak. Hygusd néven említik 1329-ben. A törökök 1561-ben elfoglalták, majd a következő évben történt visszafoglalás után a magyarok felrobbantották.
A római katolikus templom 1992-ben, modern stílusban épült fel.
Az Eger-patakon átívelő kétlyukú, boltozatos kőhíd a XIX. század elején épült.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szent Erzsébet-templom
1991-ben épült templom védőszentje Szent Erzsébet. A templomot Szendi József nyug. veszprémi érsek szentelte fel. A templomnak nincs oltárképe, helyette egy fából faragott Szent Erzsébet szobor áll. Ez a temlom a régi iskolából lett kialakítva, mely mellett ott áll a plébániaház (nem használják). A templomban megtalálható még Szűz Mária, Jézus szíve, Páduai Szent Antal szobra is. Kicsi hívő közösség van de ez a lelki erősségen nem látszik meg.
Monostorapáti 1115 lakosú község Tapolcától 15 kilométerre, északnyugatra, a Veszprémet Tapolcával összekötő út mentén fekszik. A község délkeleti határa a Balaton- felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A községből a Macska- hegy és a Boncsostető között, szőlők futnak fel a Kőtenger Természetvédelmi Területig. A Boncsostető 448 méter magas, tetején van a Batsányi-kilátó, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Balaton-felvidék egyik legszebb részére. Az Egervíz-patakot Kapolcs községnél felduzzasztották, így keletkezett a Monostorapáti- víztároló, amely halastóként működik. A völgy éghajlata kedvező, tiszta, friss levegője vonzza a letelepedőket. Monostorapáti az Egervíz völgyében letelepült Szent Lélek bencés apátság birtoka volt, ezért kapta az Apáti nevet. Mátyás király idején kapta a Monostorapáthy nevet. A régi időkben híresek voltak malmai. Az Egervíz-patakon hat malom is működött 1599-ben. 1792-ben a térképek már csak két vízimalmot jeleznek. Monostorapáti határában nagy bükk-, cser- és tölgyerdők voltak. A XVIII. században juhászok és famunkások telepedtek be. 1787-ben már 675-en lakták. 1773-ban magyar falu katolikus lakossággal. A katolikus tanító helyben működik, olvasást, írást tanít. A falu lakosságának a XIX. század folyamán a szőlőművelés és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást. Idegenforgalma fellendült az elmúlt évtizedekben, melyhez a gyönyörű szurdokvölgy, a Tapolcai-medence vulkánjainak közelsége és a vendégszerető lakosság járult hozzá.
Római katolikus templomát 1759-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. A renoválás során Xaverisch-freskókkal gazdagodott.
A Szentkúton az Almádi bencés apátság romjai láthatók, melyek 1222 előttről származnak.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Nepomuki Szent János-templom
alapítva: a XII. században, újjászervezve 1762.
A templom a környék legnagyobb temploma, 1752-ben építtette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki abban a korban több templomot is építtetett az egyházmegye területén. Ezt a tervet Tapolcán szerette volna megvalósítani, de a tapolcaiak nem vállalták a munkákat (anyagok szállítása, stb.), az apátiak igen. Tornya 40 méter magas a saválló acél kereszttel együtt, egyes adatok szerint 100 évvel később építették, mint a templomot magát. A bejárat fölött az építtető püspök címere látható, ami formájában is a barokk építészet és művészet díszeit tükrözik. Az 1300-as évek elején kis fatemplom állt a helyén, ebből a korból származik a plébánia épülete is, melyet többször étépítettek. 1916-ban leégett a fazsindelyes templomtető, a templom egy évig tető nélkül volt. 1916-tól 1990-ig nagyobb javítás a templomon nem volt.Az almádi bencés kolostor romjaiból származnak a templom alapkövei és a szenteltvíztartók.
Belépve a templomba a barokk művészeti irányzat első jellemzőjével találkozunk: a nagy térrel. A templom egyik érdekessége a három oldalon (hátul és oldalt) végigfutó karzat. A környéken ilyen nincs egyik templomban sem. A nagy teret erős és díszes oszlopok tagolják. A barokk építészetre jellemző még, hogy nemes, szép és drága anyagokat használtak. Márványt, értékes fákat, aranyat a díszítésekhez. Ahol kevesebb volt a pénz, ott a látványra törekedtek, festéssel helyettesítették. A párkányok az oszlopok tetején márványnak látszanak, de csak márvány utánzatú festés.
A szentély, nagyrészt felújított, látni, milyen volt új korában. 1784-ben festette a falképeket Bucher Xavér Ferenc, aki Veszprém és Székesfehérvár vidékének templomfestője volt. Nem csak a falképeket, hanem az oltárképet is ő festette, ami Nepomuki Szent János vértanúságát ábrázolja. Minden kép és forma egységet képez az oltárképpel. A két oldalfalon a szent életének eseményei festette meg, felettük a kulccsal Szent Péter, a karddal Szent Pál. Az oltárkép melletti falon Keresztelő Szent János és Szent János evangélista látható, felettük két püspök. Valamelyik Padányi Bíró Márton, nem tudni, melyik. A felső részben a falon angyalok láthatók, grisaille (ejtsd: grizáj) módon festve. Az egész oltárkép körüli rész légies, emelkedett, mintha a dicsőség egy pillanatát örökítené meg, mint egy három dimenziós pillanatfelvétel. Az oltárok, a szószék aranyozásai nagyon vékony, igazi aranylemez. Az összes arany súlya nem több, mint egy fél jegygyűrűé. Érdemes megfigyelni a díszes faragásokat, szobrokat is. Ha megnézzük az oldalképeket közelebbről (királynő gyónása), apró, szálkás festést látunk, ez a lüszter. Nagyon pici ecsettel festették.
A templomhajó festése 1864-ból való, már nem igazi barokk, hanem neobarokk (újbarokk), nem annyira igényes, mint a szentély. Ezt Gyivis János "képíró" festette. A tarka minták a kupolákban patronos festés, papír lapokat hajtogattak össze, kivágták cifrára, széthajtogatták, rátették a falra és arra festettek. A lyukakon átment a festék a falra. A kupolák közepén az Újszövetség néhány eseménye látható.
Minden kor művészete a kor emberének lelkivilágát formázza meg, ezek szerint a barokk korban élő emberek mélyen hittek az Istenben, nyugalom és harmónia volt a lelkükben, szerették a szépet.
Felújításáról:
1990-ben kezdődött a templom felújítása teljes tetőcserével és külső festéssel, villanyszereléssel. 2 év leforgása alatt ez el is készült, utána a boltöv és egyéb repedések javítása következett. Elkészült a belső restaurálás is.
1996-ban Monostorapáti is csatlakozott a Művészetek Völgye rendezvénysorozathoz, s immár ez az esemény is felzárkózik a falu hagyományos ünnepeinek sorába.
