Sátorhely 701 lakosú község Mohácstól 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. A délkelet-baranyai község a régészeti emlékek alapján már a kora vaskortól lakott hely volt, s a kelta és Árpád-kori emlékek is a folytonosságra utalnak; bár az első írásos forrás csak egy 1333-34-es jegyzékben említi. A…

Nagynyárád község egy dél-baranyai kis település, közel a horvát határhoz. A Bólytól 4 kilométerre, délkeletre fekvő települést érinti a 65-ös/Pécs- Mohács/ vasútvonal. A falu szép környezetben fekszik, dombok, völgyek tagolják területét. Lakóinak száma 875 fő, melynek 60 %-a német anyanyelvű, s még…

Majs 1106 lakosú község Mohácstól 11 kilométerre, délnyugatra fekszik. Mai helyén már a bronzkorban is voltak letelepedők. Később az avarok, majd az Árpád-korban magyarok éltek itt. A falu nevének alapjául a Mois ‘Mózes’ személynév szolgált. A település első írásos említése 1241-ban történt egy…

Bezedek 285 lakosú község Bólytól 12 kilométerre, délkeletre fekszik.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Szent Vendel-templom A templom 1843-ban épült.

Ivándárda 257 lakosú község Bólytól 17 kilométerre, délkeletre fekszik. Az első írásos emlék a XIII. századból származik. 1296-ban egy okiratban Jovan néven szerepel. A mohácsi csata után németek és szerbek népesítették be, majd 1840 körül itt már a németek voltak többségben. Napjainkban ismét…

Illocska 271 lakosú község Villánytól 13 kilométerre, délkeletre fekszik. A község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza néven. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török hódoltság alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok,…

Márok 560 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Villánytól 4 kilométerre, keletre fekszik. A településnek már a bronzkor korai szakaszától kezdve voltak lakói. Az i.e. III.-IV. században kelták éltek itt, őket pedig a rómaiak követték. A település neve először 1328-ban bukkant fel a…

Kisjakabfalva 169 lakosú község Villánytól 3 kilométerre, északra fekszik. Első írásos említése 1400-ban Zent Jacabfalua néven szerepelt. Egy 1465-ből származó okirat már Jakabfalwaként említette. Első lakói az Árpád-korban telepedtek itt le. A török háborúk folyamán azonban elnéptelenedett a…

Ivánbattyán 172 lakosú község Villánytól 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az aprócska településre utaló első írásos említés az Anjou-korból származik, amelyben Iwan néven szerepel. Később Nagywanként is említették. A török uralom ideje alatt teljesen elnéptelenedett, majd a XVII. század utolsó…

Palkonya 311 lakosú villányi-hegységi község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Villánytól 5 kilométerre, északnyugatra fekszik. A települést először 1296-ban említik az írásos források Polkona néven. A török időket követően a Batthyány-család birtokába került. A falu horvát lakosságát a…

Kistótfalu 336 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Siklóstól 8 kilométerre, északkeletre fekszik. Az 1100 éves település a történelem során többször változtatta helyét, ma a negyedik helyén található. Tótfalu az itt élő délszlávokról kapta a nevét. A XII. században Ábráhámtótja…

Kiskassa 302 lakosú község Villánytól 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település neve 1332-1337 között a pápai tizedlajstromokban tűnik fel először Kacha alakban. A falu a XI. században a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd 1691-ben Boszniából jött…

Áta 232 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén Siklóstól északra, 15 kilométerre fekszik. A török hódoltság után pusztává vált település már 1181-ben az Atta nevet viselte. 1691-ben Boszniából jött rácok települtek be, majd a Rákóczi szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. Az…

Pécsudvard 622 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Pécstől 12 kilométerre, délre fekszik. A kedvező természeti adottságait látszik alátámasztani az a tény, hogy már a rézkortól lakott hely volt (péceli kultúra). Régészeti emlékeket a bronzkor kultúrái: a Somogyvár-vinkovci és a…

Kozármisleny 4092 lakosú város Pécstől 5 kilométerre, délre fekszik a Pécs-Villány összekötő út mentén. Az eddig ismert írott források először 1542-ben említik: Hozwtoth alakban. A terület a középkorban a Györgyéni kolostor, majd a pécsi káptalan, később pedig a pécsi pálosok tulajdona volt. A török…

Kisnyárád 236 lakosú község Mohácstól 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. Első írásos említése 1285-ben: Narag. A név a nyár fanév származéka. Tulajdonosa a pécsi püspökség volt. A török hódoltság idején lakóinak száma jelentősen csökkent, ezért a XVIII. században németeket telepítettek be. A…

Babarc 798 lakosú község az 57-es főközlekedési út mellett Mohácstól 13 kilométerre, nyugatra fekszik.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Szent István király-templom A templom 1807-ben épült.Liptód 238 lakosú község Bólytól 13 kilométerre, északra fekszik. Liptód egyike azon településeknek, amelyet I.…

Borjád 450 lakosú község a Villányi-hegységtől, Villánytól 10 kilométerre, északra fekszik. A Sass-kúriában vendégeskedett Petőfi Sándor.http://dd.bloglog.hu/page/7/ Nagyboldogasszony-templom A templom 1928-ban épült.Kisbudmér 134 lakosú község Bólytól 9 kilométerre, délnyugatra fekszik. A Budmér…

Töttös 644 lakosú község Bólytól 6 kilométerre, délre fekszik. Az először 1289-ben említett település neve: Tuteus. 1850-től Ráctöttös néven is szerepel. A török időkben kihalt település csak a XVIII. században élénkült meg, amikor délszláv és német telepesek érkeztek a faluba. Ez utóbbiak maradtak…

Bóly 3913 lakosú város az 57 főközlekedési útvonal mentén, Mohácstól 15 kilométerre terül el, az egykori Dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme. A helységet vasúton a 65-ös/Pécs-Mohács/ vonalon is el lehet érni.  Bólyról 1093-ból, Szent László idejébol származik az első írásos emlék, mely Bolok…

Szajk 799 lakosú község Bólytól 3 kilométerre, északra fekszik az 57-es főközlekedési út mellett. A Baranyai-dombság, a Mohácsi-síkság határán fekvő település természeti adottságainak köszönhetően régóta lakott hely, ahol számtalan kultúra emléke maradt fenn. Így többek között a rézkori péceli…

Versend 914 lakosú község Bólytól 4 kilométerre, északra fekszik az 57-es főközlekedési út mellett. Neve az Árpád-korban / 1268-ban /: Wrsyndh. A település a mohácsi csatavesztés következtében indult lassú pusztulásnak. A sokác (horvát) településre németek települtek be, majd a XIX. században…