A céltudatosan eltöltendő következő tíz évre összpontosítunk, hogy minél jobb sáfárok lehessünk mindazon, amit Isten nekünk ad. A sáfárságnak ez a fogalma abból az elismerésből születik, hogy Isten a tulajdonosa mindennek és mindenkinek ezen a földön. A Biblia azt írja: „Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók." (Zsolt 24,1)
Mi igazán soha nem birtokolunk semmit a Földön való rövid tartózkodásunk alatt. Isten csak kölcsönadta nekünk addig, ameddig itt vagyunk. Isten tulajdonát kaptad meg és miután meghalsz, valaki másnak fogja odaadni. Te csak azért kaptad, hogy élvezd egy ideig.
Az első feladat, amit Isten az embernek adott, az Ő „dolgainak” az igazgatása és gondozása volt. Ez a feladat nem lett soha visszavonva, ma is céljaink részét képezi. Mindent, amit élvezünk, azzal a bizalommal kell kezelnünk, hogy Isten letétként helyezte a kezünkbe.
Évekkel ezelőtt egy házaspár odaadta nekem és a feleségemnek a Hawai-i tengerparti házukat egy vakációra. Ez olyan élmény volt, amit mi soha nem engedhettünk volna meg magunknak és mérhetetlenül ki is élveztük. Azt mondták nekünk: „Érezzétek magatokat otthon!”, és mi ezt is tettük. Úszkáltunk a medencében, étkeztünk a hűtőszekrényből, használtuk a fürdőlepedőket és az edényeket, sőt az ágyon is ugráltunk a móka kedvéért.
Azonban mindvégig tudtuk, hogy igazán semmi nem a miénk, és különleges figyelemmel vigyáztunk mindenre. Élveztük a ház előnyeit anélkül, hogy birtokolnánk azt.
Jézus többször utalt az életre úgy mint egy letétre, és több példázatban illusztrálja Istennel szembeni felelősségünket. A talentumokról szóló történetben egy üzletember a szolgáira bízza vagyonát, amíg ő távol van. Amikor visszatér, kiértékeli minden szolga felelősségét és ahhoz méltón jutalmazza meg őket. A tulajdonos így szólt: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!" (Mt 25,21)
Földi életed végén téged is kiértékelnek és megjutalmaznak aszerint, hogy mennyire kezelted jól mindazt, amivel Isten megbízott.
Ez azt jelenti, hogy bármit teszel, még a mindennapi apró dolgaidnak is örökkévaló hatása van. Ha mindent letétként kezelsz, Isten három jutalmat ígér az örökkévalóságban:
Először is, elnyered Isten jóváhagyását. Ő azt fogja mondani: „Jól van, jó és hű szolgám”. Másodszor előléptetést kapsz és nagyobb felelősséget bíznak rád az örökkévalóságban: „sokat bízok rád ezután”. Harmadszor pedig ünnepléssel becsülnek meg: „menj be urad ünnepi lakomájára!
Hogyan békélhetek meg Istennel?
„Ha tehát nyiltan Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, üdvözülsz. Mert a megigazulást azáltal nyerjük hogy szívünkben hiszünk, és a nyiot hitvallás által üdvözülünk.” (Rómaikhoz írott levél 10:9-10 NLT fordítás, második kiadás)
A Biblia ezt írja: „A jó hír mutatja meg nekünk, hogy Isten hogyan békült ki az emberekkel.” (Róm. 1:17 NCV fordítás)
Tehát: hogyan is kötött békét velünk az Úr? Ezt hívjuk Evangéliumnak, és három pontban foglalható össze:
Először is: nem tehetjük igazzá önmagunkat
A menny tökéletes hely. Nincs bűn, szomorúság, gonoszság vagy igazságtalanság. Van ugyanakkor mégis egy probléma – mi magunk. Mi vagyunk tökéletlenek. Isten pedig nem engedhet bűnösöket a mennybe, hiszen akkor ez a tökéletes hely is megtelne bűnnel.
A Rómaiakhoz írott levélben ez áll: „Mert a törvény cselekedeteiből senki sem fog megigazulni őelőtte. Hiszen a törvényből csak a bűn felismerése adódik.” (Rómaiakhoz írott levél 3:20 NLT fordítás)
Éppen azok nem ismerik Isten törvényeit, akik azt gondolják, maradéktalanul megtartják őket. A törvény ugyanis tökéletes – amit egyikünk sem mondhat el magáról. Nem igazulhatunk meg önmagunk által, így Istennek elő kellett állnia egy tervvel.
Másodsorban: Isten elküldte Jézust, hogy fizesse meg bűneink árát, ezáltal téve minket igazzá
Ha emberi törvények ellen vétesz, emberek által kiszabott büntetés jár érte. Ha Isten törvényét sérted meg, Isten büntet meg érte – ez a büntetés pedig az örök kárhozat. Valakinek meg kell fizetnie mindazért, amit elkövetsz az életed során: a magadnak, másoknak és az Istennek okozott fájdalmakért. Az Úr válasza erre az, hogy elküldi a fiát, Jézust, hogy megfizesse ezt a büntetést. Átveszi a helyed hogy ne kelljen a pokolba menned. Te pedig mindörökké az Úrral maradhass.
Érted már miért hívjuk az Evangéliumot Jó Hírnek? Azt jelenti, hogy minden, amit eddig elrontottál vagy ezután fogsz elrontani az életed során – minden ilyen bűnért Jézus Krisztus fizetett meg a kereszten. Istennel el vannak rendezve az ügyeid.
„(…) nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket.” (Tituszhoz írott levél 3:5a)
Végül: hit által kell elfogadnunk azt, amit az Úr tett értünk.
Hogy végleg rendezd a soraidat Isten előtt, mindössze hinned kell, és hittel fogadnod Krisztus áldozatát. Innentől Isten családjának tagja vagy. Úgy élhetsz, ahogy azt ő szánta neked, és részed lehet az öröklétből a mennyben. Ez a megigazulás.
A Rómaiakhoz írott levél 10. részében ezt olvashatjuk: „Ha tehát nyiltan Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, üdvözülsz. Mert a megigazulást azáltal nyerjük hogy szívünkben hiszünk, és a nyiot hitvallás által üdvözülünk.” (Róm. 10: 9-10)
Halleluja! Mindannyian megmenekülhetünk – tekintet nélkül arra, hogy kik vagyunk, mit tettünk, vagy mióta tesszük.
Ma kell ezt megalapoznod. Ha nem vagy biztos abban, hogy halálod után a mennybe kerülsz, imádkozz ma így: „Uram, köszönöm, hogy megalkottál, hogy terved van életemmel, hogy célokat adtál nekem, és megismerhettelek. Köszönöm, hogy hagyod, magam dönthessek arról, elfogadom vagy elutasítom megváltásodat. Alázattal kérlek Uram, hogy ments meg. Nem a saját cselekedeteim okán, hanem azért, mert Krisztus értem is az életét adta a kereszten. Nem foghatom fel teljesen, ugyanakkor szeretném a bizalmamat a te Fiadba helyezni. Meg akarlak ismerni. Szeretni akarlak, szomjazni és éhezni akarom az igazságot a hátralévő életemben. Minden bizalmam a kegyelmedben és a megbocsátásodban van. Azt akarom, hogy te légy az életem ura. Ámen.”
Isten azt akarja, hogy taníts másokat, hogy majd ők is taníthassanak.
* Taníts másokat a benned elhelyezett lelki kincsről
* Tanítsd meg másoknak is azokat a lépéseket, amelyeket azért teszel, hogy egyre jobban hasonlóvá válj Krisztushoz
* Taníts másokat arról, hogy Isten hogyan növeli a hitedet
* Tanítsd meg másoknak, hogyan találhatják meg Krisztust
* Tanítsd meg másoknak a misszióhoz szükséges képességeket
Isten arra hív bennünket, hogy másokat tanítsunk Jézus Krisztus ismeretére, ezáltal tanítványokká téve őket, hogy majd ők is tanítványokká tehessenek másokat.
Talán kételkedsz afelől, hogy te is képes lennél erre, de Pál apostol ezt mondja: „A Krisztus békessége lakják bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel…” (Kolossé 3:16) Isten az, aki általad tanít másokat; mindeközben bölcsességet és bátorságot is ad ahhoz, hogy bizonyságot tégy Jézusról.
Őszintén szólva sokkal nagyobb tudás, sokkal több képzési lehetőség és forrás áll rendelkezésedre, mint az első században élt hívőknek – és ők mégis képesek voltak bizonyságot tenni a világ előtt. De ami még fontosabb: Isten ugyanúgy velünk van, ahogyan velük is volt.
Bízz abban, hogy a benned lakozó Szentlélek árad majd belőled, és megadja majd a szavakat és a bölcsességet a bizonyságtételhez.
