Abaliget, 663 lakosú község a Mecsek hegység északi-északnyugati oldalán, Pécstől 18 kilométerre található. A helységet érinti a 40-es/Pécs-Pusztaszabolcs- Budapest/ vasútvonal is. A település maga egy észak felé nyitott völgyben fekszik. Délről, keletről és nyugatról lejtők határolják. A települést övező északi és nyugati lejtőkön nagyobb, összefüggő erdőségek láthatók. Éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és enyhe tél a jellemző. Állat- és növényvilága megegyezik a Mecsek faunájával, flórájával. A település évtizedek óta Baranya megye egyik üdülőfaluja. Abaligetet kelta eredetű településnek tartják. A római korból bronzból készült ruhátlan Venus szobor, valamint hamvasztásos sírok kerültek elő. A falut a XI. században az Aba nemzetség alapította. Nevének előtagja - Aba - az atya, ős jelentésű személynévből, utótagja - liget - a kisebb erdő jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben, 1332-ben bukkant fel, önálló plébániája jelentősebb helyre utal. Az 1542. évi adólajstrom szerint a pécsi káptalané. A török hódoltság idején lakossága csökkent, Mária Magdolna temploma - legalábbis időközönként - működött. A pálos remeték jártak le a Jakab-hegyről az itteni magyarok lelki gondozására. A felszabadító háborúk idején elnéptelenedett, a XVIII. század első felében még lakatlan volt, majd 1748-ban benépesült először magyarokkal, később - 1760 táján - német anyanyelvűekkel. 1930-ban 213 magyar és 523 német, 1970-ben 469 magyar és 180 német lakta. Német nemzetiségi jellegét Abaliget községe ma már teljesen elveszítette, csak néhány műemlék tanúskodik róla.
Abaligeti kagylós mészkőben kialakult Cseppkőbarlangot 1768-ban Mattenheim József molnár fedezte fel. Azóta gyógybarlang és máig természetvédelmi terület. A többszáz méter hosszú barlang már az őskorban emberek lakóhelyéül szolgált. A barlangban szép cseppkőképződmények láthatóak.
A copfstílusú római katolikus temploma 1796-ban épült. Az oltárkép Karl Bachmayer alkotása. A falunak már 1771-ben volt iskolája.
Abaliget határában 1802-ben egy tehetős molnár kálváriát építtetett. Ez három keresztből állt, melyből még ma is áll egy. Ezt hívják Hármaskeresztnek.
Érdekességként megemlíthető még a nem túl távoli múltból az Eszperantista Természetbarátok Nemzetközi Találkozója, ami 1977-ben volt Abaligeten. Ennek emlékműve ma is megtalálható a barlang közelében.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Bűnbánó Szent Mária Magdolna templom
A templom 1796-ban épült, copf stílusban. Az oltár és a szószék is copf stílusú.
Husztót 68 lakosú község Pécstől 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az eddig ismert írott források először 1542-ben említik: Hozwtoth alakban. A terület a középkorban a Györgyéni kolostor, majd a pécsi káptalan, később pedig a pécsi pálosok tulajdona volt. A török hódoltság alatt lakott hely volt, és csak a felszabadító háborúk idején néptelenedett el. Még a XVII. század elején is lakatlan volt. A környék magyar falvaiban élők 1729-ben népesítették be újra.
A község római katolikus templomát 1868-ban Szent Teréz tiszteletére építették.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Nagy Szent Teréz templom
Kovácsszénája 71 lakosú község Pécstől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. Az első írásos emlék az 1290-ből származó pápai tizedjegyzék, amelyben Kach scenaya alakban szerepel. A XIV. századi történelmi források önálló plébániával rendelkező községént tartották nyilván, tehát jelentős hely volt. A török uralom idején végig lakott település maradt, és a felszabadító háborúk is alig érintették az itt élőket. A XVIII. század eleji pestisjárványok a falu lakosságát jelentősen megtizedelték. A település kápolnáját a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték..
http://dd.bloglog.hu/page/7/
