Gyód 585 lakosú község Pécstől 7 kilométerre, délnyugatra fekszik. A falu neve a magyar dió főnév -d képzős származéka, jelentése: diófával benőtt hely. A régészeti feltárások során avarkori temető leleteire bukkantak. Az írásos emlékekben 1511-ben jelent meg Gyod névalakban. A török hódoltság végére elnéptelenedett településre csak 1760 után telepítettek németeket. A XIX. század végén több magyar család költözött a településre. Feltételezések szerint az itt található földrajzi helyek történelmi személyiségektől kapták neveiket. A Rudolf-hegy a nevét a hagyomány szerint Ferenc József fiának, Rudolf trónörökös nevéből eredeztetik. A szőlőhegyek a Czinderi család tagjai után a László-, Thekla-, Julianna-, Rudolf- és Mária-hegy elnevezést kapták.
A római katolikus vallású lakosságnak nincs temploma; a közelmúltban imaházat hoztak létre.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Krisztus Király-iskolakápolna
A Keszü 790 lakosú község a megyeszékhelytől 5-7 kilométerre, délre-délnyugatra fekszik. Innen a város déli része, a Kertvárosnak ismert lakótelep személygépkocsival néhány perc alatt elérhető. A megyeszékhely közelsége mindig, de különösen a XX. század második felében alapvetően meghatározta Keszü sorsát, fejlődését vagy stagnálását, a lakosság életviszonyait, infrastrukturális ellátottságát, munkahelyét, óvodai, iskolai kulturális és egészségügyi ellátottságát. Elmondható, hogy Keszü ma Pécs, nemcsak szorosan vett vonzáskörzetéhez tartozik, hanem szinte részének tekinthető. Az egy utcás, zárt településen a lakások száma 172, ebben önkormányzati tulajdon nincs. A régi paraszti házak eltűntek, felújításra kerültek, emellett jellemzőek a sátortetős családi házak és a napjainkban épülő lakóházak. Az enyhén lankás, dombos környezetben az emberek szőlőműveléssel is foglalkoznak. Keszü külső megjelenése jó, a falu a rendezettség képét mutatja. Határában a jégkorszak óriási állatai tanyáztak, ásatáskor számtalan mamutcsont került napvilágra. A mai Keszü területén, már az újkőkor korai szakaszában itt élt Lengyeli kultúra leleteit találták meg felszíni szórvány formájában. Egy jellegzetes díszítésű szórványos edény a rézkorban élt Balatoni csoporttól maradt ránk. A rézkor késői szakaszából a Péceli kultúrára jellemző felszíni kerámiatöredékek ismertek. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár- Vinkovci kultúra népére vonatkozó emlékek láttak napvilágot felszíni kerámiák formájában. Az ezután következő Mészbetétes edények népe is felszíni leleteket hagyott ránk. A rómaiak korából I. Constantinus érem és Numerianus érem került elő. 1971-ben útépítéskor késő avarkori temetőt vágtak át. Kiss Attila 5 sír feltárásával hitelesítette a temetőt. 1969-ben földmunkával megbolygatott honfoglaláskori temetőt találtak. Neve a Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett, amely török eredetű, darab, vág jelentésű. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. Az oklevelekben a falu Kesiu elnevezéssel 1192-ben jelent meg először. A keszüi templom helyén Árpádkori kápolna állott. Mint jelentős község csak a középkorvégén szerepel. Kesu, Kezeu, Kewzew, Kezw írásmódokkal találjuk a pápai tizedlajstromban. 1400-ban és később is a pécsi püspöké volt. A török hódoltság alatt lakott falu volt. A hódoltság végén Boszniából délszlávok költöztek ide, akiknek lemagyarosodása már a XVIII. Század végén befejeződött. 1930-ban 527 fő, 1970-ben 554 fő élt itt. A lakosság lélekszáma az 1980-as évek vége óta növekszik. Ennek oka, hogy az unokák költöznek vissza a községbe, emellett sok városi ember adja el panellakását és vásárol házat a városkörnyéki községekben. Így a népesség korfája napjainkban egyre inkább a fiatalok felé tolódik el. A helyi foglalkoztatási lehetőség kevés, a keszüiek döntő része naponta Pécsre jár dolgozni.
Templomát a Pécsi Papnevelő Intézet uradalma építette Szent Anna tiszteletére 1781-ben. Ugyanezen évtől van anyakönyve.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent Anna-templom
A templom 1781-ben épült.
