Aranyosgadány 371 lakosú község, Pécstől 10 kilométerre, délnyugatra fekszik a Sid-patak mentén. A falut az 1200-as évek óta jegyzik. Két falurészből áll, a hajdan volt Pécsaranyosból és Keménygadányból. Pécsaranyos az Ariánusokról kapta a nevét. Gadány első írásos említése 1192-ből való. A XIV. és XV. században püspöki székhely volt. Később szerzetesrendi kolostor működött itt.
Jelentős emlékei a török kori emlék, a kolostor, a kápolna és a Millecentenáriumi Emlékpark.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szent László király iskolakápolna

Bicsérd 993 lakosú község a 40-es/Pécs-Pusztaszabolcs-Budapest/ és a 60-as/Nagykanizsa-Pécs/ vasútvonalak mentén, Pécstől délnyugatra, 15 kilométerre fekszik. A római korban már lakott település a Mursa-Sopianae-Savaria út mentén helyezkedik el. Első írásos említése 1262-ben történt. A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el. A XV. században költözött új helyére. Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven. A falu népessége magyar. A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző..
A Pécsi Székes- káptalan 1837-ben építtetett új templomot az 1232-ben már meglévő plébániának.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Urunk Mennybemenetele-templom

A templom 1838-ban épült.



Zók 284 lakosú község, Pécstől délnyugatra, 17 kilométerre fekszik. A település neve 1290 körül Ozold volt. A megye egyik legrégebbi, mondhatni folytonosan lakott települése. A 6000 éve lakott területen ki kell emelni a réz- és bronzkori kultúrák emlékeit. Zókon találhatók a nemzetközileg is ismert és egyben legszebb szalagdíszes és karcolt díszítésű edények. A magyarországi bronzkor legelső leletei innen kerültek

http://dd.bloglog.hu/page/6/