Jágónak 299 lakosú, Kaposszekcső melletti korábban Tolnai község, majd XVIII., XIX. században Baranya megyei falu. Jelenleg ismét Tolna megyéhez tartozik. Minden bizonnyal Árpádkori település, erre utalnak a múlt század végén még látható erődítmény falmaradványok, ugyanis szántás közben a határában kiforgatott építkezési kövek, 1542-ben Werbőczy István országbíró és Nekcsey István birtokaként volt nyilvántartva. A község határában feküdt a mohácsi vesztes csata után és még századokon át, ismert DARUVÁR fali között pihente ki a harcok fáradalmát Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekes. 1543-ban Daruvár falai között, mint Werbőczy vendége írta meg “Werbőczy Imrének Kászon hadával kozári, a mai Egyházaskozár mezőn viadalja” című énekét. A csata Kozár határában 1542-ben zajlott le Mint hajdani erősség, a török időkben kapcsolatban volt Vásárosdombó várerősséggel. Egy 1559. évi számbavételi okmány, mely a rovásadó összeírásával kapcsolatos, Jágónak községet más egyéb környező községekkel együtt, mint Meződ, Vásnok, Nyeres, Olaszfalu, Rakoncsa, Hódos, Maróc, Pulya, Dombó várához tartozónak található meg a lajstromban. A középkorban neve: Naghiágolnoch. A mohácsi vészt követően részben elnéptelenedés következik be. A XVII. század elején újratelepítik. Ettől az időtől kezdve a község herceg Esterházy birtokaként van számba véve. Temploma, parochiája nincs. Vásárosdombó leányegyházaként volt kezelve. 1801-ben a községnek 767 katolikus lakosa volt. Ez azért figyelemreméltó, mert a körülötte lévő úgymond nagytelepüléseknek lényegesen kevesebb volt a katolikus lakosa, mint például: Vásárosdombónak 492, Csikóstöttösnek 363, Gerényesnek 332, Kaposszekcsőnek 400. Tehát nagytelepülésnek számított. 1829-ben 545 főből 80 fő volt beiskolázva, mivel ekkor már rendszeres tanítás folyt a községben, mely létszámból ténylegesen 32 fő járt az egyházi iskolába. 1810-ben a tanító neve: Tier Henrik, aki 68 éves volt akkor, s csak németül tudott. 1829-ben a már meglévő iskolában Rombusch Flórián (született Nagymányokon 1790-ben) végezte a tanítói munkát. Nagymányokon járta a triviálist, majd, mint kispap Pécsett, ezt követően ispán volt 3 éven át Hárságyon és Batén. Jágónakon akkor 8 éve tartózkodik. Latin, német és magyar nyelven tudott. Századokon keresztül az úgynevezett főútvonaltól félreeső község. A község fekvésénél, elhelyezkedésénél fogva turistáskodásra, kirándulásra, pihenésre igen alkalmas. 1944. november 30-án szabadult fel, a lakosság túlnyomó része ezt követően rátért a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra.
1965-ben a jágónaki Termelőszövetkezet egyesült a kaposszekcsőivel.


http://dd.bloglog.hu/page/8/

Szent István-iskolakápolna