Pilisszentlélek Szentlélek-templom (HOZZÁFŰZNI VALÓT, CSAK SZEMÉLYESEN, S CSAK ANNAK, AKINEK SZÓLNA)

Ferencesek Szent Anna temploma

1228. II. Endre király Assisi Szent Ferenc követõit, a ferenceseket letelepíti Esztergomban. Ez volt a Rend elsõ kolostora az országban.

1248. A tatárjárás után IV. Béla a Segítõ Szûz tiszteletére újjáépítteti elpusztult templomukat és rendházukat. Feleségével, Laszkarisz Máriával és kisebbik fiával együtt temetkezési helyül választotta. A vizivárosban Szent László tiszteletére második kolostoruk is felépült.

1544. A török mindkét rendházat elpusztítja.

1686. A város felszabadítása után elsõ lelkipásztoraik ferencesek.
Széchenyi Pál primás-érsek segítségével a régi romokon építik újjá mind a két kolostort.

1716. Befejezik a Szent Anna tiszteletére emelt templom, valamint a rendház építését. A mai hatalmas épülettömb több részletben épült tovább.

1880. A portát alkotó két irányban a második emelet épül fel bosnyák papnövendékek számára.

1931. Minden irányban háromemeletessé bõvült.

1940. Az udvarra nézõ szárnyon négy emeletessé bõvül az épület. Alapjaitól új a négyemeletes internátusi rész és a vele szemben álló tornaterem is.

1989. A tetõtérben elkészült a noviciátus új épületrésze is, melynek kápolnáját fr. John Vaughn minister generalis látogatása alkalmából megáldott. Miután a noviciátus elköltözött Szécsénybe (1993), az említett rész átkerült a kollégium használatába.

1997. A Foapát-közre nézõ tetõtér beépítésére kerül sor szintén a kollégium számára.

1998. A templom melletti teraszon megépül a legkisebbeknek otthont adó épületrész.

1999. Befejezodött a diákebédlõ fölött lévõ internátusi rész teljes belsõ átalakítása és korszerûsítése.

Szentjánoskúti Keresztelő Szent János-kápolna

1754-ben épült, majd 1814-ben felújított Keresztelô Szent János kápolna búcsúját június 24-ét megelôzô, vagy követô vasárnap tartják meg. Nyáron minden vasárnap van a kápolnában szentmise.



Vízivárosi Loyolai Szent Ignác templom

IV. Béla 1239-ben engedélyt ad Róbert érseknek, hogy a Várhegy aljában, ahol szolgáló népe lakik, várost alapítson. Így alakul ki a Királyi város mellett a Kis-, Vízi-, Belsô- vagy Alsóváros. Valószínûleg már a tatár támadáskor árkok, palánkok veszik körül. A várfal megépítése és más nagyobb építkezések Telegdi Csanád érsek (1330–1349) nevéhez fûzôdnek. A Vízivárosnak középkori templomai közül név szerint a Szent László plébániatemplom ismeretes, amely már valószínûleg a város alapításakor állott. Néhány plébánosának neve is fennmaradt. Az 1701. évi visitatio canonica arról számol be, hogy a török kiûzése (1683) után a keresztény hívek számára templommá Szent István vértanú titulussal egy dzsámit alakítottak át. Ez egyesek véleménye szerint elôzôleg az ôsi Szent László plébániatemplom volt. A török kiûzése után nyomban megjelent jezsuiták Széchenyi György érsek támogatásával gimnáziumot, rendházat és Loyolai Szent Ignác tiszteletére templomot emelnek (egyesek véleménye szerint a Szent Péter titulusú középkori templom helyén). Althann Mihály váci püspök szenteli fel 1738-ban. A jezsuita rend eltörlése után (1773) e templom lesz a Víziváros plébánia-temploma, a Szent István vértanúról nevezettet pedig Batthyány József hercegprímás a mai plébániaépületté alakíttatja át. A Víziváros lelkipásztorai 1685-tôl Nagyszombatból jött kanonokok, akik nemcsak e plébániát látják el, hanem a jezsuiták és ferencesek segítségével hosszú idôn keresztül a Várat, egy ideig a Királyi várost és Párkányt is. 1820-tól, ahogy Rudnay Sándor hercegprímás visszaköltözik Esztergomba, a vízivárosi plébániatemplom tölti be az érseki székesegyház szerepét 1856-ig, a Bazilika felszenteléséig. – A második világháborúban több bombatalálat következtében a templom mennyezete beomlott, berendezése teljesen tönkrement. A Nemzetközi Katolikus Karitász segítségével épült újjá 1957–1958 között a jeles mûemlék templom (399 m2). Az 1980-as években új tetôfedést kap, majd belsô festését helyreállítják, megtartva a megmaradt eredeti mûmárvány feszületeket. Törzsszáma: 2302 A hívek adományából készült márványoltárt Grôsz József kalocsai érsek szentelte fel 1958. november 30-án. – A plébániaház egyházi tulajdon, külsô helyreállítása során bemutatásra került az elbontott régi szentély szerkezete. Épült 1713–17 között, átalakítva 1790-ben. Mûemléki törzsszáma 10.715. – A templom bejáratával szemben álló, mûemlék Mária-szobor 1740-ben készült az 1739. évi pestis emlékére.

Anyakönyvek: 1698-tól.


Kápolnák és templom a plébánia területén:

Zárdatemplom – Szatmári Irgalmasnővérek Szent Kereszt felmagasztalása
A törököt kiûzô sereggel együtt jönnek a mariánus ferencesek a Vízivárosba és itt 1685-ben készítik el – javarészt fából – ideiglenes kolostorukat és templomukat. 1726 és 1750 között épül fel zárdájuk és Szent Kereszt tiszteletére kôtemplomuk egyesek véleménye szerint azon a helyen, ahol a középkorban a Víziváros Szent László plébániatemploma állott. II. József idejében az épületek a kincstár tulajdonába mennek át. Rudnay Sándor 1820-ban visszavásárolja ôket, és a zárdát a továbbképzô lelkipásztori tanfolyamot végzô papok otthonának rendezteti be. Késôbb a Nagyszombatból áthozott prímási levéltárat helyezteti el a zárdában, a templomban pedig az érseki könyvtárat a Bibliotheca felépítéséig. 1850–1865 között a Nagyszombatból áttelepített papnevelô intézet otthona lesz a zárda. Amint azonban a Hild József tervezte, hatalmas új szeminárium megnyílik a Bazilika tövében, az egykori ferences zárdát és templomot a Páli Szent Vincérôl nevezett Szatmári Irgalmas Nôvérek kapják meg. – 1952-ben ide költöztetik a szemináriumot, a mûemlék jellegû templomot (334 m2) 1991-ben felújítják. Törzsszáma 2297. 1992-tôl ismét a Szatmári Irgalmas Nôvéreké.
Búcsú: szeptember 14.


Szent István kápolna

Az Árpád-korban e tájon fekszik a lakosságáról Örménynek nevezett település Keresztelô Szent Jánosról nevezett plébániatemplomával. E terület késôbb (XIV. sz.) beleolvad az ágostonrendiek és a káptalan birtokában levô Szent Anna városrészbe, a török kiûzése után pedig Szenttamásba. A jelenlegi, mûemlék jellegû kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 60 m2) Galgóczy János kanonok építteti 1745-ben Szent István tiszteletére, barokk stílusban. Külsôleg 1993-ban, belsôleg 1994-ban újítják fel.


Szenttamáshegyi kápolna
Szenttamás 1895-ig önálló község és a vízivárosi plébánia filiája. A hegy és városrész nevét arról a prépostságról és 6 tagú káptalanról kapta, amelyet az 1170-ben vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterburyi érsek tiszteletére alapított egyesek szerint Bánfy Lukács, mások szerint Jób érsek, ill. III. Béla és felesége. A török a hegyen Depedelen-nek nevezett erôdítményt emelt. A prépostság templomával együtt elpusztult. – A hegyre 1823-ban Benyovszky János c. püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szûz tiszteletére a klasszicista, mûemlék jellegû kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 41 m2), amelyhez hat-stációs keresztút vezet fel. Az elôtte látható, mûemlék jellegû szoborcsoportozat (feszület, Szûz Mária, Szent János, Mária Magdolna, két lator) 1781-bôl való, a Bazilika építése elôtt a Várhegyen állott. – Becket Szent Tamásnak feledésbe ment kultuszát Dr. Lékai László bíboros felújította. A kápolnában elhelyezte Becket Szent Tamás ereklyéjét, 1977-ben pedig felavatta magyar és angol nyelvû emléktábláját. – A prépostság címét a székeskáptalan egyik kanonokja viseli. A kápolnában régebben rendszeresen, újabban alkalom-szerûen tart szentmisét a plébánia.
Búcsú: szeptember 15.


Szemináriumi kápolna – Szent Kereszt felmagasztalása
(2500 Liszt Ferenc u. 4.)
A szeminárium számára megvásárolt épületben Tóth Árpád terve szerint 1994-ben készül el a kápolna.




Szent Adalbert Fõszékesegyház

Kápolna: Bakócz kápolna (Gyümölcsoltó Boldogasszony) Tel: 33/411-895

A Várból, a Királyi városból és a Vízivárosból álló középkori Esztergomnak magja a Vár, amely már Géza fejedelemnek uralkodói székhelye volt valamilyen megerôsített lakhellyel és Szent István elsô vértanúról nevezett kápolnával. Itt születik Szent István, itt keresztelik és koronázzák meg, itt alapítja az érsekséget. Szent István a fejedelmi lakóhelyet átadva az érsekségnek, új királyi palotát építtet a hegy déli csúcsán, a hegy közepén pedig a Boldogságos Szûz és Szent Adalbert tiszteletére templomot. Ennek elôcsarnoka mellett helyezkedik el a monostor (káptalani ház), északra pedig a Szent István vértanú kápolna, amely késôbb megnagyobbítva az érsek magán-temploma, 1391-tôl pedig a Szent István-prépostság és társaskáptalan temploma lesz. 1180 körül tûzvész pusztít a Várban. A királyi palotát III. Béla, a Szent Adalbert egyházat királyi segítséggel Jób érsek hozatja rendbe. IV. Béla 1256-ban az egész Várat az érsekek tulaj-donába adja. Ettôl kezdve védelme, fenntartása az érsekek gondja és kötelessége. A Szent Adalbert érseki székesegyházat Telegdi Csanád, késôbb Szécsi Dénes érsek építteti át és ô szenteli fel 1453-ban Szûz Mária és Szent Adalbert kettôs titulussal. Joggal és csodálattal emlegetik „ecclesia magnifica”-nak a háromhajós, 30 öl hosszú, 10 öl széles hatalmas székesegyházat, amelyet gazdag mûvészi kiképzése mellett három torony, külsô és belsô kápolnák díszítenek 12 oltárral. A terjedelmes érseki tartomány kormányzása mellett a Várban lelkipásztorkodás is folyik. A Szent István vértanú templom a IV. Bélától 1249-ben a Királyi városból a Várba telepített lakosok plébániatemploma. Ezek azonban 1256-ban visszaköltöznek. A várnép lelkipásztori funkcióira a Szent Adalbert érseki székesegyház Szent Kereszt oltára szolgál. Az esztergomi káptalan 1397. évi statutuma a Szent Kereszt-oltárkanonok-rektorának kötelességét így foglalja össze: „Ad rectorem pertinet cura animarum et ministratio sacramenti omnium commorantium in castro, capitulo et in scholis Strigoniensibus.” Kesztölczi Mihály olvasókanonok (1469–1499) azért alakíttatja ki a székesegyház északi tornyában a Szent Jeromos-kápolnát és tesz alapítványt, hogy ott állandó gyóntatási szolgálat legyen. A mohácsi csata után, amelyben Szalkay László prímás is elesik, a török elôl a káptalan Pozsonyba, majd Nagyszombatba költözik. A székesegyház már az 1543. évi ostromkor megsérül. A Vár elfoglalása után a török hadászati okokból lebontja szentélyét, belsô ékességeit bálványoknak minôsítve összezúzza, és dzsámiként használja. 1594-ben, a Vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lôpor felrobbanása súlyosan megrongálja. A végsô felszabadulást már csak romokban éri meg. A pusztulástól csupán Bakócz Tamás érseknek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Itt csendült fel a visszafoglalás után a Te Deum, és itt végezték aztán az istentiszteletet a várôrség papjai. Mária Terézia 1761-ben visszaadja a Várat az érsekségnek. Ettôl kezdve a vízivárosi plébánosok kapnak megbízást a Várban lakók lelki gondozására. Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emel. Már ezen építkezéskor fogynak az egykori, híres Szent Adalbert székesegyház romjai. Véglegesen Barkóczy Ferenc (1761–65), majd Rudnay Sándor (1819–31) hercegprímások alatt tûnnek el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai prímási bazilika építéséhez. A hatalmas építmény (5660 m2) alapkövét 1822-ben helyezi el Rudnay Sándor hercegprímás. 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás szenteli fel a mennybe felvett Szent Szûz és Szent Adalbert püspök, vértanú tiszteletére. 1856-tól kezdve a fôszékesegyházi plébános a káptalan egyik tagja. A plébániai funkciók szentélye a Bazilikába sértetlenül visszaépített Bakócz-kápolna, amelynek ôsi kegyképe hosszú idôn át zarándokokat is vonzott. Az utóbbi évek felújítási munkái közül kiemelkedik a keleti fôhajó feletti tetôszerkezet tûzkár utáni helyreállítása. Mûemlék, törzsszáma 2350. – A fôszékesegyházi plébániaház egyházi tulajdon. – A Bazilika déli tornya közelében álló, mûemlék-jellegû Mária-szobrot Kuckländer Ferenc városparancsnok felesége készíttette 1710-ben az altöttingi Madonna mintájára. – A plébánia területén levô Simor Papi Otthon kápolnáját (Dobozi M. u. 12.) az Otthon lakói használják.

A Bazilika búcsúi: április 23. és augusztus 15.
A Bakócz-kápolna búcsúja: március 25.
Anyakönyvek: kereszteltek 1829-tôl, házasultak, halottak, bérmáltak 1856-tól.



Szent Anna kerek templom

A török kiűzése után már az 1723. évi országgyűlés sürgeti, hogy az esztergomi érsek és káptalan térjen vissza székhelyére Nagyszombatból. A hosszas előkészületek után Rudnay Sándor hercegprímás tesz eleget a többszöri határozatnak. Az ősi székvárosba 1820. máj. 15-én érkezik a Táti úton, ahol a város vezetősége és lakossága ünnepélyesen fogadja. Rudnay hercegprímás e városrész rohamos fejlôdését látva elhatározza, hogy a Táti út torkolatánál, a Szent Vendel téren, ahol őt Esztergom lakossága fogadta, templomot építtet a templomtól távollevő hívek számára Szent Anna tiszteletére. Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízza meg a templom tervének elkészítésével. Packh a római Pantheon mintájára szerkeszti meg a tervet azért is, hogy így alkalma legyen kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupolájához hozzákezdene. Rudnay templomépítési szándékát hivatalosan 1828. május 9-én jelenti be. Három nap múlva, május 12-én végzi el az alapkő letételének szertartását. Az építést Packh János prímási építész vezeti. A lendületes munka eredményeként már 1831. szept. 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét. A templom befejezése annyira elhúzódott, hogy csak 1837-ben áldhatta meg Ürményi Péter s. püspök. Rudnay plébániatemplomnak szánta, mivel azonban a plébános kinevezése körül nehézségek támadtak, a belvárosi plébánia filiális temploma lett. 1872-ben Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna templomra hagyta. Simor János hercegprímás ekkor kinevezte az első lelkészt, aki egyben a templom szomszédságában, a Szatmári Nővérek zárdájában működő óvónőképzô igazgatója is lett. – 1900-ban külső renoválást végeztek a műemlék templomon (314 m2). Ugyanakkor Vaszary hercegprímás költségén Stornó Ferenc művészien a belsőt újította fel. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna vörösréz fedést kapott, az ácsszerkezet megvastagításával egyidőben. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel. – 1937-ben az egyházi főhatóság a belvárosi plébániából diszmembrálva alakította ki a Szent Anna plébániát. A Szt. Anna plébánia külső területébôl 1943-ban pedig az Esztergom-kertvárosi plébánia létesült. – Műemlék jellegű a templom (műemléki törzsszáma 2327) mellett található Szt. Vendel-szobornak a talapzata, amely egykor a mai Széchenyi téren egy 1718-ban emelt fogadalmi Szentháromság-szobor talapzatául szolgált 1900-ig, az új, jelenlegi szoborcsoportozat felállításáig. Műemlékileg védett, törzsszáma 2367, a hívek adományából került 1997-ben felújításra.

Anyakönyvek: 1937-től, a korábbiak: az Esztergom-Belvárosi plébánián.

Kápolnák: a Galagonyás úton az Orbán-kápolna, a Petőfi utcában a műemlék jellegű Rozália-kápolna (1736)



Szent Rozália kápolna

A kápolna 1736-ban épült. 2008-ban felújították.

A kápolna történetéről bővebben:
http://www.szentanna.extra.hu/templom/rozalia.htm

Szentgyörgymezői Szent György templom

A Szent György vértanúról nevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának tartják. 1230-ból hiteles okirat tesz említést róla. XIII. századi okiratok több prépostjának nevét is közlik. 1337-ben Telegdi Csanád érsek roskadozó templomát újjáépítteti, bővebb javadalmakkal látja el a prépostságot, a kanonokok számát pedig 4-rôl 8-ra emeli. A káptalan mellett külön lelkész végzi a lelkipásztori teendőket (parochialis sacerdos). A török időben a prépostsági templom és a kanonoki házak elpusztulnak. Az 1732. évi visitatio canonica szerint: „Szentgyörgymezôn még láthatók a régi, prépostsági templom romjai.” E romokra építi Csáky Miklós hercegprímás a mai templomot 1755-ben. Műemlékileg védett, törzsszáma: 2343. A templomban azonban csak évenként egyszer, Szent György ünnepén mondanak szentmisét, amelyre a hívek körmenetben jönnek a vízivárosi templomból. Vasárnaponként az itt élő hívek a Bakács-kápolnába vagy a vízivárosi templomba járnak. 1780-tól kérik a plébánia felállítását. Batthyány József hercegprímás 1796-ban megveszi a templom előtt álló házat plébánia céljaira. Prímási széküresedés idején, 1800. október 28-án a Helytartótanács nyilvánítja plébániának. Első plébánosa Neymayer Mihály vízivárosi káplán. A plébániát és a templomot a kegyúr – a mindenkori érsek – mellett támogatják a székeskáptalan azon tagjai, akik a szentgyörgymezei préposti címet viselik. A török kiűzése után a plébánia területén szlovákok és németek is letelepednek, akik hamarosan elsajátítják a magyar nyelvet. Így 1850-től szükségtelen a szlovák és német nyelvű szentbeszédek tartása. Simor János hercegprímás óvodát, leányiskolát és árvaházat létesít a szentgyörgymezői plébánia területén. A községet 1895-ben egyesítik Esztergom szabad királyi várossal. A hívek vallásos lelkületéről vall a plébánia területén levő, ma is gondozott 15 kereszt, illetve szobor, amelyek közül 14 a XVIII. sz.-ból származik. A plébánia saját kezelésű temetővel rendelkezik, amelyben számos papi sír van. Ravatalozó kápolnája, az 1835-ben épült ún. Miklósffy-kápolna műemlék jellegűû (törzsszáma: 2349). A szőlőhegyekben 1754-ben épült, majd 1814-ben felújított Keresztelő Szent János kápolna búcsúját június 24-ét megelőző, vagy követő vasárnap tartják meg. – A plébániaház egyházi tulajdon. Műemlékileg védett, törzsszáma: 2335.

Anyakönyvek: 1801-tôl.

Kertvárosi Szent István király templom

Dr. Kaiser (Kiscelli) Ferenc plébános kezdeményezésére és buzgólkodására Goszleth Lajos építészmérnök tervei alapján Szent István király tiszteletére épül a templom (260 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás 1943. június 29-én áld meg. Ugyanezen évben az egyházi fôhatóság az Esztergom–Szent Anna plébániából diszmembrálva felállítja az önálló lelkészséget, amelyet 1946-ban plébánia rangra emel. A második világháború kárait a hívek támogatásával hamarosan kijavítják és 1946-ban felépítik a templom tornyát is. A fôegyházmegye és a hívek összefogásával a templomot gázfûtéssel látták el 1996-ban. – Az 1943-ban épült avplébániaház. A templom kertjében álló Mária megkoronázása szobor eredeti helye az Esztergom-tábori vasúti megálló és a katonai tábor között volt. Talapzatán többek között ez olvasható: „Kápolna jelölte egykor a helyet, hol a töröktôl megölt Malonyai András, magyar nemesek és német katonák holttestei porladnak. Állíttatott 1718–24 években. Megújíttatott a hívek adományából 1912. évben.” Vele kapcsolatban az 1701. és 1825. évi vis. can.-ban is találunk feljegyzést. Története: Párkány közelében 1663-ban több száz keresztény került török kézre. Ezek nagy részét lemészárolták. Eltemetett maradványaik fölé a török kiûzése után Malonyai Pál plébános, akinek valószínûleg édesapja is az áldozatok között volt, kápolnát emeltetett Keresztények Segítsége titulussal. A tönkrement kápolna helyébe később a Mária megkoronázása szobrot állították. Ezt idôvel felújították. Majd a második világháború után a templom kertjében helyezték el. A szobor műemlékileg védett, törzsszáma 2325.



Szent Lázár kórházkápolna

A kápolnát 1902-ben szentelték fel, és a Szatmári Irgalmas nővérek viselték gondját. A kápolnát az 1954-ben bezárták, 1956-ban újra volt szentmise a kápolnában, de ezt követően az épület raktárként és kórházi röntgen osztályként működött, majd tető nélkül állt, a falak leomlással fenyegettek.
A Vaszary Kolos Alapítvány és a Szent Lázár-rend adományok gyűjtésének eredményeként 2001 szeptemberében Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke újraszentelte a helyreállított kápolnát.
A kápolnában heti rendszerességgel római is görög szertartású katolikus szentmise és evangélikus istentisztelet van.




Szent Mihály és Szent Gábor főangyalok Görög Katolikus templom

A templom, melyet ráctemplomnak is neveznek, 1768-ban épült. A görög katolikus egyház 2000-ben kapta meg. Teljesen felújítva 2003-ban.



Belvárosi Szent Péter és Pál templom

A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetôlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különbözô jogállású városrészekbôl tevôdött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekbôl a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idô, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyûgözô látképébôl.) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ôsének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyrôl már 1294-ben történik említés. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettôs titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tûzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török az úr a városban. Az 1685. évi visszavételére megkísérelt török támadás során a 140 éves török uralom alatt el nem pusztult egyházi és polgári épületek is romhalmazzá válnak. Arra vonatkozólag, hogy a keresztények vallási élete hogyan alakult a török megszállás alatt, hiteles adataink nincsenek. A törökkel oly nagy számban költöznek rácok a városba, hogy Rácvárosnak nevezik. Ebbôl következtethetjük, hogy katolikus keresztény alig maradt a városban és a szervezett lelkipásztori szolgálat megszûnt. Mûködô katolikus templomról nem tudunk. A török uralom alóli felszabadulás után, 1686-tól a Nagyszombatban székelô káptalannak azok a tagjai a plébánosok, akiket a káptalan Esztergom környékén levô birtokának felügyeletével bízott meg. A Vízivárosban letelepedett jezsuiták és ferencesek is segítséget nyújtanak a lelkipásztorkodásban. Az elsô, nem kanonok plébános Malonyai Pál, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica nagyon dicsérôleg nyilatkozik. A török kiûzése után az elsô templomot a Királyi városban az 1701. évi visitatio canonica szerint 1699-ben „régi alapfalakra” építik. Egyesek e megállapítást a középkori ferences, Segítô Szûz Mária templom alapjaira vonatkoztatják, mások pedig több megokolással inkább az egykori Szent Péter templom maradványaira.
Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de fôképpen szûkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa van. 1756-ban Oratsek Ignác budai építômestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végzi a hatalmas, mûemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezôvel. Ettôl kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébános-választási joggal. A város életében történô jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe. Berendezése az idôk folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló fôoltárképet, Vaszary János mûvét. A barokk fôoltár helyébe 1900-ban márvány fôoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belsô festése, és a tetôszerkezet helyreállításra került új tetôfedéssel. Mûemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) mûemlék. Mûemléki tözsszáma: 2369. – Az egyházi tulajdonban levô mûemlék jellegû plébániaház 1784-bôl származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián mûködött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. – Műemlék jellegű az 1734-bôl származó Temetô-kápolna, más néven Missió-, vagy régi Jó Pásztor-kápolna – városi tulajdon.
– Egyéb kápolnák: Kálvária- és új Jó Pásztor-kápolna. – A Széchenyi téren levô Szentháromság-szobrot 1900-ban emelték egy 1718-ban felállított, de már megrongálódott fogadalmi Szentháromság-szobor helyén.

Búcsú: június 29.
Anyakönyvek: 1709-tôl.


Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Esztergom–Ferences Szent Anna templomigazgatóság
(2500 Bottyán János u. 10. Tel.: 33/510-290, 414-300/124)

Fogadalmi Szûz Mária bemutatása kápolnaigazgatóság
(2500 Teréz u.)
Az 1737-ben dühöngô pestis Szûz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én


Szenttamáshegyi Szent Tamás kápolna

Szenttamás 1895-ig önálló község és a vízivárosi plébánia filiája. A hegy és városrész nevét arról a prépostságról és 6 tagú káptalanról kapta, amelyet az 1170-ben vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterburyi érsek tiszteletére alapított egyesek szerint Bánfy Lukács, mások szerint Jób érsek, ill. III. Béla és felesége. A török a hegyen Depedelen-nek nevezett erôdítményt emelt. A prépostság templomával együtt elpusztult. – A hegyre 1823-ban Benyovszky János c. püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szûz tiszteletére a klasszicista, mûemlék jellegû kápolnát (törzsszáma 2330, alapterülete 41 m2), amelyhez hat-stációs keresztút vezet fel. Az elôtte látható, mûemlék jellegû szoborcsoportozat (feszület, Szûz Mária, Szent János, Mária Magdolna, két lator) 1781-bôl való, a Bazilika építése elôtt a Várhegyen állott. – Becket Szent Tamásnak feledésbe ment kultuszát Dr. Lékai László bíboros felújította. A kápolnában elhelyezte Becket Szent Tamás ereklyéjét, 1977-ben pedig felavatta magyar és angol nyelvû emléktábláját. – A prépostság címét a székeskáptalan egyik kanonokja viseli. A kápolnában régebben rendszeresen, újabban alkalom-szerûen tart szentmisét a plébánia.



Fogadalmi Szûz Mária bemutatása templom, Szegényházi templom

Az 1737-ben dühöngô pestis Szûz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én szűnik meg. A Királyi város hívei ezért hálából kápolna építésére tesznek fogadalmat. A kápolna 1742-ben a Buda utcában (ma Kossuth L. u.) készül el öregek otthonával. Ispita kápolnának nevezik. A szűknek bizonyuló otthon helyett nagyobb építését határozza el a városi tanács 1838-ban. Packh János terve szerint a Csillag utcában készül el az öregek otthona és a kórház. A két épület közé pedig az Ispita kápolna mintájára új kápolnát emelnek 1839-ben Mária bemutatása titulussal. Fennállásától a plébánia papsága látja el a kápolnát (75 m2). 1961-tôl kápolnaigazgatóság. 1970-ben Kocsis Csaba terve szerint alakítják ki a liturgikus teret. A szentélyt Kákonyi Asztrik festménye díszíti. A szentségház Kákonyi István alkotása (1972). Műemléki törzsszáma 2373.